Élelmiszermentés
Mentsük meg az élelmiszert közösen!
A gödöllői nagycsaládos egyesület által indított élelmiszermentési programról
Mi a jelen helyzet? Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik. Ebből ¾ rész a termelés-feldolgozás, tárolás és szállítás során keletkező veszteség, ¼ rész pedig a háztartásokban fel nem használt, kidobott élelmiszermennyiség. Hazánkban az egy főre jutó élelmiszerpazarlás kb. 40-50 kilogrammot tesz ki. A feleslegesen megvásárolt élelmiszer nem csak a háztartásoknak jelent hátrányt, anyagi veszteséget, hanem komoly környezetterhelést is okoz. Ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk a kidobott élelmiszerek mennyiségét, együtt kell működnie a termelőknek, forgalmazóknak és felhasználóknak egyaránt.
Mi a haszna kezdeményezésünknek?
- Az élelmiszermentésben több jótékony hatást is tapasztalhatunk, miszerint az élelmiszerüzletekben megmaradt, eladatlan, de még felhasználható élelmiszereket nem kell többlet energia befektetéssel megsemmisíteni, nem terheljük környezetünket szennyező anyagokkal.
- Ugyanakkor a megmaradt élelmiszerek újraelosztásával segítünk olyan családoknak, amelyek nehezebben jutnának megfelelő élelemhez.
- A program egyúttal szemléletmódbeli változást generál a programban nem résztvevő családoknál is.
A Gödöllői Fészek Nagycsaládosok Egyesülete által immáron több, mint 2 két éve elindított és sikeres élelmiszermentési programunkba igyekszünk minél több üzletet bekapcsolni azzal a céllal, hogy minél több élelmiszer kerüljön megmentésre. A sikeres mentéshez biztosítani tudjuk a megfelelő logisztikát, szállítást, osztást, raktározást, valamint a több, mint 100 fős tagcsalád tagságunknak és így legalább 500-600 fős taglétszámunknak köszönhetően az élelmiszerek megfelelő hasznosítását, felhasználását is. Szükség esetén más rászorulókkal foglalkozó civil szervezeti partnereinket is be tudjuk vonni az akcióba. Raktározásra korábban az önkormányzat által az élelmiszermentési programhoz biztosított palotakerti helyiség szolgált, ősztől azonban a Civil Házban rendelkezésünkre álló garázs helyiséget használjuk.
Minden együttműködő partnerünk kap egy Fészek matricát „Élelmiszermentő hely” felirattal, amit kiragaszthat az üzletére, vagy a logót a honlapján is feltüntetheti.
A gödöllői Klíma- és Élelmiszertudatos Boltok hálózatának jelenlegi tagjai:
gödöllői Reál bolthálózat
Beszámoló a Gödöllői Szolgálatban – 2022. december 29.
Beszámoló a Gödöllői Szolgálatban – 2022. május 23.
Ismét megjelent egy rövid kis írás a Gödöllői Szolgálatban (online) az élelmiszermentési programunkról; ezúttal az ukrajnai menekültek megsegítése került a fókuszba.
Köszönjük ezúttal is mindenkinek a munkáját, aki részt vesz a programban bármilyen formában!
A nagycsaládos élelmiszermentés program keretében az ukrajnai menekültek megsegítésére is sor került.
A Gödöllői Fészek Nagycsaládosok Egyesületének nagysikerű élelmiszermentési programja folytatódik 2022-ben is. A helyi élelmiszer üzletekkel kialakult kapcsolat révén hetente kétszer is sor kerül a megmaradt, de még fogyasztásra alkalmas élelmiszerek (elsősorban pékáru, valamint főleg a nyári-őszi időszakban zöldáru) kiosztására az egyesület rászoruló tagjai között. Idén a program azzal bővült, hogy az élelmiszermentés keretében kiosztásra kerülő áruból az Ukrajnából menekültek megsegítésére is jut. Ebben a programban élen jár a gödöllői PrímaPék üzlet, amelynek vezetője Ozsváth Zsolt az alábbiakat emelte ki, hogy miért tartják fontosnak a támogatást.
„Emberi kötelességünknek éreztük segíteni a bajba jutottakon.
Hallva a borzasztó híreket, úgy gondoltuk segítünk, amivel tudunk.
Saját pékáruinkból heti két alkalommal is tudunk juttatni a menekülteknek
elsősorban kenyeret és kalácsot de édes és sós péksüteményeket is.„
Gödöllői Fészek Nagycsaládosok Egyesülete
Beszámoló a Gödöllői Szolgálatban – 2021. december 15.
A Gödöllői Szolgálat honlapján 2021.12.15-én megjelent a Fészek élelmiszermentési programjának rövid beszámolója.
Olvassátok szeretettel!
Feleslegesen vesszük, feleslegesen tároljuk, és aztán kidobjuk. Nem is gondolnánk, milyen következményei vannak az élelmiszerpazarlásnak.
– Az étellel nem játszunk! Ételt nem dobunk ki! Add ide, én majd megeszem a maradékot! – Sokat hallottuk ezeket a szavakat, indulatos hozzászólásokat szüleinktől. Talán emlékszünk még rá. A 30-40-es korosztály biztosan, az idősebbek még inkább, de voltak idők, amikor a nélkülözés közepette nem is merült fel senkiben, hogy elhajítsa a nehezen megszerzett élelmiszert.
A fogyasztói jólét beköszöntével a helyzet gyökeresen megváltozott.
Ma az élelmiszerüzletek, hiper- és szupermarketek ontják magukból az élelmiszert, de a sarki kis pékségek és cukrászdák is termelnek felesleget, ami gyorsan eladhatatlanná válik.
Hiszen ki enne meg másnapos kenyeret, egy hetes zöldséget, a húsáruról vagy tejtermékekről pedig már ne is beszéljünk.
Mi a jelen helyzet? Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik. Ennek egy része a termelés-feldolgozás, tárolás és szállítás során keletkezik, másik (nagyobb) része pedig a háztartásokban fel nem használt, kidobott élelmiszermennyiség (53%). Hazánkban az egy főre jutó élelmiszerpazarlás kb. 40-50 kilogrammot tesz ki. A feleslegesen megvásárolt élelmiszer nem csak a háztartásoknak jelent hátrányt, anyagi veszteséget, hanem komoly környezetterhelést is okoz. Ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk a kidobott élelmiszerek mennyiségét, együtt kell működnie a termelőknek, forgalmazóknak és felhasználóknak egyaránt.
Nem csak azért fontos, hogy mentsük az élelmiszert, mert ez trendi, illetve hogy megakadályozzuk a pazarlást, hanem ezzel még segíteni is tudjuk a rászorulókat, a szegényeket, nélkülözőket. Tehát egyszerre több pozitív eredményt és hatást is el tudunk érni ezzel a tevékenységünkkel. De nézzük, hogyan jutunk el ideáig.
Az élelmiszerhulladéknak különböző típusai vannak. Vannak nem elkerülhető élelmiszerhulladékok, amelyek minden háztartásban keletkeznek, mint pl. magok, héjak, csontok, stb. Vannak ún. elkerülhető élelmiszerhulladékok, amelyek közé a legtöbb háztartási élelmiszerhulladék besorolható, és amelyek pici odafigyeléssel, pl. megfelelő tárolással, időben való elfogyasztással könnyen elkerülhetők.
Az elkerülhető élelmiszerhulladék keletkezése a tulajdonképpeni élelmiszerpazarlás.
Ha a hűtőmbe úgy pakolok, hogy telezsúfolom, és nem figyelem, hogy ami hátul van, annak már lejárt a szavatossága, könnyen a pazarlás csapdájába esek. Nem törvényszerű, hogy a gyümölcsöknek meg kell romlania, a kenyérnek be kell penészednie, vagy a készételeknek meg kell savanyodniuk vagy tönkremenniük. Ezek odafigyeléssel, tudatos fogyasztással és vásárlással könnyen megelőzhetők.
Lehetségesen elkerülhető élelmiszerhulladék pl. az almahéj vagy a kenyérhéj, de ilyen a csirke bőre vagy a befőttek leve. Ezek egészségi állapottól (pl. gyenge vagy erősebb fogak, erősebb, savasat is bíró gyomor, stb.) és ízléstől függően elkerülhető hulladékok. Itt elegendő arra gondolni, hogy az almahéj pl. ételek díszítéséhez vagy a befőttlé gyümölcssaláta levének kitűnően felhasználhatók.
Kiváló tanítási módszer a gyerekeknek, amikor ételek képei segítségével arra kérjük őket, hogy állítsák azokat tartósságuk szerint sorrendbe. Sokan nem tudják helyesen sorrendbe állítani az ételeket, ami bizony gyakran okoz fejtörést még a felnőtteknek is.
Valószínűleg kevéssé ismert, hogy pl. a méz olyan mértékben számít tartós élelmiszernek, hogy gyakorlatilag szinte képtelen a megromlásra. Ez leginkább csak olyan élelmiszerekről mondható még el, amelyek ehetőek ugyan, de nehezen értelmezhetők önmagukban ételként (pl. a só). Egyiptomi sírok feltárásakor a régészek találtak több ezer éves mézes csuprokat, amiket még a holtakkal együtt temettek el, és a mai napig ehető volt a tartalmuk! A rendkívüli tartósság leginkább a méz „anyagában” keresendő. Először is rendkívül alacsony a nedvességtartalma, másodszor a rendkívüli savassága, amely az ecetével vetekszik. Az erősen savas közeg, továbbá egyes enzimek (pl. glükóz-oxidáz), amelyeket a méhek visznek be a nektárba, cseppet sem nem kedvez a mikroorganizmusok megtelepedésének. Idővel a méz kikristályodosik, ami azonban nem jelenti a méz megromlását, attól még ugyanúgy fogyasztható (legfeljebb fel kell olvasztani vagy erős fémkanál kell hozzá).
Hulladékhierarchia: sokan úgy gondolják, hogy a környezeti károk mérsékelhetők, ha az élelmiszerhulladékokat állatoknak adjuk vagy komposztáljuk. Ebben minden bizonnyal teljesen igazuk van, hiszen ezek jobb megoldást jelentenek a szemetesbe való kidobásnál, ugyanakkor a megelőzésnek kell a legfontosabb célnak lennie. A hulladékhierarchia szemlélete alapján sorba tudjuk állítani a hulladékok kezelésének lehetséges módozatait, a környezeti hasznosság szempontjából. Ezek: megelőzés, újrahasználat, újrafeldolgozás – avagy új termékek, ételek készítése, egyéb használat, valamint ártalmatlanítás és deponálás (lerakás). A megelőzés fontosságát kell mindenekelőtt hangsúlyozni, amelyről már beszéltünk. Az újrahasználat következik ezután, amikor a fel nem tálalt vagy megmaradt ételeket megfelelő tárolás vagy melegítés után még el tudjuk fogyasztani (pl. régi, de még jó leves, kicsit szárazabb kolbász, stb.). Az újrafeldolgozás során már plusz energiát kell fordítanunk a tényleges hulladék keletkezésének kiküszöbölésére. Ilyenkor a maradéknak, vagy feleslegnek tartott anyagokat átdolgozzák, és új fogásokat készítenek belőlük. Pl. száraz kenyérből pirítóst vagy kenyérmorzsát, szikkadt kifliből vagy kalácsból mákos gubát, túlérett gyümölcsökből gyümölcssalátát, megmaradt rizsből rizsfelfújtat, stb. készítünk. Az egyéb hasznosítással már emberi fogyasztásra nem alkalmas élelmiszerhulladékot használunk másfajta célokra, pl. biodízel, biogáz vagy állati takarmány előállítása. Az ártalmatlanítás vagy deponálás kategóriába tartozó hulladékkezelési gyakorlatok viszont komoly környezetterheléssel járnak, tehát azok elkerülésére kell törekedni.
Hulladék keletkezik a gyártás és a feldolgozás során is (pl. törött keksz, csövekben, tartályokban bent ragadt élelmiszer), továbbá a kereskedelemben (pl. kiszóródott liszt, lejárt szavatosságú ételek), valamint a vendéglátás során. Utóbbinál a túl nagy adagok felszolgálása, egyes akciók (pl. torkos csütörtök) adnak nagy esélyt az élelmiszerpazarlásnak, míg a kereskedelemben az egyes hangzatos akciók, mint pl. az „egyet fizet, kettőt kap” jelentenek kihívást.
A legnagyobb mennyiség, ahogy már említettük, azonban a háztartásokban keletkezik, így ennek megelőzése mindannyiunk közös érdeke és feladata.
Számos helyen folytatnak élelmiszermentő akciót, amelynek során a nagy élelmiszerláncokkal, de akár kisebb üzletekkel (pl. pékségek, zöldségesek, húsboltok, stb.) együttműködve megszervezik a már lejárt szavatosságú vagy már a boltokban el nem adható, de még emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerek elszállíttatását és rászorulókhoz való eljuttatását. Ez lehet a legjobb, legkörnyezettudatosabb módja az élelmiszerpazarlás elkerülésének, amely egyben szociális célokat is szolgál. Hosszú távon azonban természetesen a kereskedelmi láncok, vendéglátóhelyek helytelen beszerzési gyakorlatának megváltoztatása lehet a célravezető megoldás, amelyet mi vásárlók is befolyásolunk tudatos vagy kevésbé tudatos vásárlói magatartásunkkal és a fogyasztási szokásaink révén.
Mi, a Gödöllői Fészek Nagycsaládosok Egyesülete saját hatáskörben szerveztünk élelmiszermentő akciót az élelmiszerpazarlás megfékezése, valamint saját rászoruló tagcsaládjaink megsegítése céljából. De akciónk egyúttal szemléletformálást is szolgál, ahogy azt fentebb írtuk. Hetente két alkalommal osztunk élelmiszert a rendelkezésünkre álló osztóhelyiségben (Civil Ház), sok rászoruló nagycsaládosnak tudunk segíteni ezáltal. Jelenleg számos kis üzlettel, bolttal működünk együtt: GAK Nonprofit Közhasznú Kft. Kertészeti Tanüzeme, gödöllői Príma Pék, a gödöllői Reál bolthálózat, Jó Kenyér Pékség, Liget Pékség, Muhadri Pékség, Sarankó Pékség. A boltok egy matricát kapnak tőlünk az alábbi felirattal: „Élelmiszermentő hely” „Itt figyelnek arra, hogy ne legyen kidobva élelmiszer. A Gödöllői Fészek Nagycsaládosok Egyesülete viszi el és osztja szét a rászorulók között a megmaradt, de még fogyasztható élelmiszert.”
Az élelmiszerhulladékok lebomlása a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 10%-át adja, amely alapján az egyik legnagyobb környezetszennyező tevékenység. A metánkibocsátás (amely az egyik legjelentősebb üvegházgáz) az élelmiszerhulladékok növekvő mennyiségének köszönhetően ugyancsak súlyos környezeti problémát jelent. A legyártott, de el nem fogyasztott élelmiszerek a hulladéklerakókban akkora mennyiséget képeznek, ami megfelel a Föld teljes mezőgazdasági területe 30%-ának. Másképp kifejezve ez a mennyiség Magyarország területének több mint 150-szeresét terítené be!
Ez a pazarlás már gyermekeink és unokáink jövőjét, így életkilátásait is komolyan veszélyezteti, így hát jogos lehet a megállapítás, amit a cikk elején tettünk: aki ételt ment, az életet ment! Bízunk benne, hogy kezdeményezésünk másutt is követőkre talál.
Gödöllői Fészek Nagycsaládosok Egyesülete
Beszámoló a Gödöllői Szolgálatban – 2021. szeptember 27.
A Gödöllői Szolgálat honlapján 2021.09.27-én megjelent a Fészek élelmiszermentési programjának rövid beszámolója.
Olvassátok szeretettel!
Öröm látni, ha a nagycsaládos egyesületek kifejezett figyelmet fordítanak a környezet fenntartható módon való kezelésére, többek között az élelmiszer pazarlás elkerülésére.
Így tesz a Gödöllői Fészek Nagycsaládos Egyesület is, élelmiszermentési programjukkal nem csupán a családokat segítik, hanem a környezetet is óvják. Erről a kettős misszióról kérdeztük Szakál Anikót, az egyesület egyik 4négy gyermekes lelkes tagját, aki egyben az élelmiszermentés egyik fő koordinátora is.
– Hogyan indult útjára az élelmiszermentési program a Gödöllői Fészek Nagycsaládos Egyesületben?
– 2017 áprilisában indult útjára az első élelmiszermentési programunk, amelyet az Élelmiszerbankkal közösen kezdtünk el. Ennek keretében több, mint évi harminc tonna Tesco-ból származó eladatlan, de még fogyasztható értékes élelmiszert osztottunk ki kilencven rászoruló család számára.
Megszólítottuk és érzékenyítettük Gödöllő lakosságát is a programunkról adott beszámolókkal a helyi írott sajtóban és a városi rendezvényeinken. Később bekapcsolódott több más élelmiszerlánc is (Aldi, KFC). A programhoz azóta csatlakoztak más helyi civil szervezetek is.
2019 óta az Élelmiszerbanktól függetlenül elindítottunk egy másik programot is, amelybe sikerült bevonni számos helyi kisebb vállalkozást, üzletet. Jelenleg a támogatóink, partnereink: GAK Nonprofit Közhasznú Kft. Kertészeti Tanüzeme, gödöllői Príma Pék, a gödöllői Reál bolthálózat, Jó Kenyér Pékség, Józsi Boltja (Batthyány úti nonstop élelmiszerbolt), Kossuth Lajos utca zöldséges, Liget Pékség, Muhadri Pékség, Sarankó Pékség. A boltok egy matricát kapnak tőlünk az alábbi felirattal: „Élelmiszermentő hely” vagy „Itt figyelnek arra, hogy ne legyen kidobva élelmiszer. A Gödöllői Fészek Nagycsaládosok Egyesülete viszi el és osztja szét a rászorulók között a megmaradt, de még fogyasztható élelmiszert.”
– A gyakorlatban, hogyan valósul meg ez a program?
– A gyakorlatban három önkéntes fő koordinátorunk irányítja a programot. Hetente kétszer osztunk, kedden és szombaton és a szállítások is ehhez igazodnak. Más önkénteseink a szállítást vállalják. Az összegyűjtött árut pedig olyan tagcsaládoknak juttatják el, akik igénylik a segítséget.
– Hogyan fogadják a családok a mentett élelmiszereket? Mit jelent számukra ez a fajta segítség?
– Nagyon örülnek neki, egyrészt mert anyagiakban is nagy segítséget nyújt ez a program, és ők is tevékenyen hozzá tudnak járulni a szállítások vállalásával. Fontos hangsúlyozni, hogy mi élelmiszermentők vagyunk, nem segélyezettek, egyfajta szemléletformálást végzünk a tevékenységünk által. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kidobott élelmiszer nemcsak felesleges, haszontalan, hanem kifejezetten kártékony és környezetszennyező, az élelmiszerpazarlást lehetőleg el kell kerülni.
– Négy gyermekes édesanyaként, hogyan tudsz aktívan részt venni a programban?
– A fő tevékenységem a koordináció a tagcsaládok és a felajánló élelmiszerforgalmazók között. Az osztásokat az Adományboltot vezető önkéntes anyukával csinálom. Havonta két szombati osztást pedig egy nyugdíjas önkéntesünk vállalta el.
– Mit tanácsolna azoknak a nagycsaládos tagegyesületeknek, tagcsoportoknak, akik náluk is szeretnék megvalósítani az élelmiszermentési programot? Mi szükséges a sikeres együttműködéshez?
– A program sikerességét az összefogásban látom, ami mindenki számára nyitott, így bárki részt vehet benne. Mindenki számára átlátható a rendszer és szívesen vesznek benne részt a családok. Maga az osztás és a vállalkozásokkal való tárgyalás, kapcsolattartás viszont állandó fő koordinátorok nélkül nem valósulhatna meg. Ha sikerül állandó, megbízható és környeztünk fenntartására érzékeny partnereket találni, akiknél rendszeresen megmarad áru, és szívesen adják a nagycsaládosoknak, akkor érdemes ezt meghirdetni a tagcsaládok számára és egyben bevonni őket az önkéntes munkába.
